Heltay István úr részére

Tisztelt Heltay Úr!

Kérésére tisztelettel megküldöm a NVT készítéséhez a Vadgazdálkodási Terméktanács véleményét szíves használatára.
Tájékoztatom, hogy a koncepció megalkotását először a terméktanács hangsúlyozta a 2004. november 25-i székesfehérvári konferencián, melyet Miniszter Úrnak is - a több fontos teendő mellett- "zárónyilatkozat" tartalmazta. Tekintettel arra, hogy a terméktanács tagjai az ország legjelentősebb képviselői a vadgazdálkodási és vadhús forgalmazási ágazatoknak, szerencsésebb lett volna, ha az Ő egyeztetett véleményükkel - felszerelt- terméktanács közvetlenül vett volna részt a munkában.
A tagság határozott álláspontjára hivatkozva kérem, hogy a készülő anyagot annak lezárása előtt megfelelő időpontban, segítőszándékú megvitatás és véleményezés céljából részemre megküldeni szíveskedjen!
Kérem, hogy ezen állásfoglalásunk az anyagban jelenjen meg, " menet közbeni" információ adásra, ill. konzultációra készségesen rendelkezésre állunk.

Gödöllő, 2005. szeptember 02.

Üdvözlettel:
Balsay Miklós
Vadgazdasági Terméktanács elnöke

1.A Terméktanács célja és feladata:

A Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács 1995.-ben alakult, az FVM Miniszter 1/1996. TT. sz. okiratában működését elismerte.
Az a szervezet, amely a vaddal kapcsolatos összes tevékenységet felöleli, a vaddal foglalkozó tagjainak — vadgazdálkodók, feldolgozók, értékesítők, — érdekeit képviseli, munkáját összehangolja, segíti, és információt nyújt.
A munkája során a problémákat feltárja, elemzi intézkedéseket kezdeményez, részt vesz az OVT munkájában, ugyancsak a jogszabály alkotásban képviseli a közös érdekeket, a gazdasági és szakmai fórumokon, rendezvényeken.
Tagja az EPG-nek (European Poultri and Game Association), rendszeres kapcsolatot tart az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságával.
A terméktanács tagjai az ország legjelentősebb vadgazdálkodói (Erdőgazdasági RT-k) és feldolgozó üzemek (7 export üzem).
A terméktanács szerepe — különösen az elmúlt időszakban — igen jelentős, hiszen az állami támogatások jogcímének kiharcolása, az igénybevételek előkészítése, ellenőrzött felhasználása, a kifizetések rajta keresztül bonyolódtak, így a szervezetben való tagságot a képviseleti igény mellett az anyagi érdekeltség is motiválja.
A 2004.-2005.- év országos problémái az EU csatlakozás, a mezőgazdaság nehéz helyzete, a támogatások folyamatos csökkenése, vele járt a Nyugat-Európai recesszió, hibás felső közgazdasági intézkedések (ÁFA, árfolyam stb.)állategészségügyi és egyéb költségnövekedések, igen nehéz helyzetbe hozták a termékpályát.
Nem lehet vitás ezért a VTT léte és szerepe a jövőben, mert az érdekazonosságok egyeztetett közös akarat érvényre jutása, csak így lehetséges!
Az EU-ban a termékpályás szabályozások érvényesülnek, a képviseleteket ellátó szövetségek a miénkkel nagymértékben azonos szerep- és feladatkörrel működnek.
A hatékonyabb működés érdekében:
— Javítani szükséges a társszervekkel való együttműködést, (vadászati, igazgatási stb.) egymás tisztelete.
— Megőrizni, ill. tovább bővíteni a vaddal foglalkozó tagság körét. (további vadászatra jogosultak, vadfeldolgozók beintegrálása).
— Az ellátandó feladatok fontossága, a szerepek és tevékenységek termékpályán való meghatározó súlya jóval nagyobb lehetőséget kell, hogy kapjon minden felső szakmai és közgazdasági döntésben!
— Ehhez növelni szükséges a vezetés és tagság aktivitását, érdekérvényesítő készségét.
1. Lőtt vad felvásárlás:
A lőtt vad felvásárlás a 90-es évek közepétől folyamatosan növekedett. Felvásárlásra, majd jórészt exportra kerülő vadhús mennyisége 1996-ban 2500 t volt, majd folyamatosan emelkedve 2002-ben ez a mennyiség megközelítette a 7000 tonnát. Ebben az időszakban évközben ugyan ingadozva, kiszámíthatók és jók voltak a piaci értékesítési lehetőségek a közel megháromszorozódott mennyiséget is el lehetett helyezni.
2002-től - évente 10-15%-al - folyamatosan csökken a kereskedelmi forgalomba kerülő vadhús mennyisége. A nyugat európai recesszió keresletcsökkenést és árzuhanást okozott különösen a legnagyobb német piacon. Az árak rövid idő alatt a felére estek vissza. A piac romlásában közrejátszott a nagy mennyiségben megjelenő, alacsony árfekvésű, tenyésztett új-zélandi és skót szarvas, ausztrál vaddisznó is.
Az értékesítési (export) árak drasztikus csökkenése, ha némi támogatással is de kényszerűen a felvásárlási árak is követték, mely a következő vizsgálatokat mellőző (így magasabb árat alkalmazó), szabálytalan és veszélyes szürke-fekete gazdaság kiszélesedését eredményezte. Két év alatt több mint, évente 2000 tonna vadhús kerül úgy forgalomba, hogy súlyos humán és állategészségügyi veszélyhelyzetet teremt!
Az árak csökkenésével egyidejűleg a költségek ugyanakkor folyamatosan emelkednek, különösen az élelmiszerhigiéniai és állategészségügyi szolgáltatások díjai.
Az EU-ban a járványveszély megelőzése és védekezés költségei állami feladat és költségviselést jelentenek. Hazánkban a csatlakozás utáni 10 hónapban több 100 millió Ft terhet jelentve még az üzemek viselték az SP egyedi virológiai vizsgálat költségei, ma is a monitoring vizsgálat költségei a vadgazdálkodókat, terheli.
A Ft árfolyam alakulása tartósan kedvezőtlen - a gyakorlatilag import nélkül, majdnem teljes volumenében exportra dolgozó- ágazatunknak!
A ma is indokolt (jogcímmel rendelkező) állami támogatások a 2002. évi 635. millió Ft-ról 2005.-ben 0 Ft-ra csökkent!
Az állategészségügyi vizsgálatok költségtérítés hulladékártalmatlanítás és az élővad prevenció támogatásokat a nemzeti támogatási körben meg kell tartani!
Lőttvad import nem jellemző. Néhány üzem, kapacitás kihasználás miatt, bérmunkában foglalkozik vadhúsfeldolgozással, mellyel kisebb mértékben a hazai olcsóbb áruellátást (ragu) tudja segíteni.
A jövőben az intenzíven művelt mezőgazdasági területek aránya tovább fog csökkenni és emelkedik az erdőterületek nagysága. Várhatóan nagyobb szerepet kapnak a tenyésztett vadfajok, ezért a jelenlegi vadlétszám pár év mulva növekedésnek indulhat, amely a terítékre kerülő lőtt vad mennyiségben is jelentkezik, különösen a nagyvad tekintetében. Az apróvad állomány további csökkenését átgondolt és következetesen végrehajtott élőhely fejlesztési program, állami támogatás ragadozógyérítés és takarmányozás valamint a törzsállományhoz igazodó vadászati (élő vad befogási) gyakorlat állíthatja meg.
Fontos feladat a megelőző állategészségügyi és járványügyi intézkedések következetes végrehajtása.
Jogszabály is de különösen a rendre módosító végrehajtási rendeletek túl bonyolultak, feleslegesek részletekbe veszők, több esetben átgondolatlanok sem a célt, sem a valós gondolatot nem segítik! A hatósági szerep túl értékelt, túl adminisztrált, ugyanakkor a kardinális feladatok végrehajtásának ellenőrzése abszolút hiányzik!
Jogi szabályozás és hatósági munka nem megfelelő! A lőtt vad forgalomba hozásáról, húsvizsgálatról szóló (9/2002. FVM rendelet) módosítása az SP monitoring vizsgálatok rendelkezései, gyakorlata abszolút lehetetlen, szabálytalan és veszélyes helyzetet teremthet.
Az ellenőrzés teljesen hiányzik, a fekete gazdaság virul és növekszik. Érthetetlen az ilyen nagy súlyú ügyben tapasztalható vétkes közömbösség.
A Vadgazdasági Terméktanács többször kezdeményezte, több egyeztető tárgyaláson előadta EU komform jogalkotást az elmúlt 2,5 évben, mely talán 2000. év őszén bevezetésre kerül.
A végrehajtás ellenőrzése - amely ez ideig abszolút hiányzott- a megyei vadászati és állategészségügyi felügyeleti hatóságok feladata, amely az FVM illetékes két főosztályának akaratán és összefogásán kell, hogy alapuljon.

2. Vadfeldolgozás

7 vadfeldolgozó üzem tagja a terméktanácsnak, nagyvadat, egy közülük apróvadat is feldolgoz. Az üzemek évtizedek óta rendelkeznek EU-s minősítéssel, és megfelelve folyamatosan a szigorú állategészségügyi és higiéniai humán követelményeknek, a legújabb eredet tanúsítási rendszert alkalmazva (ISO, HACCP) magas színvonalú termékeket állítanak elő, tudomásunk szerint még 7-10 kisebb üzem működik az országban, minősítésüket, kapacitásukat nem ismerjük.
A tag üzemek kapacitása nincs kihasználva, mivel a felhasznált mennyiség visszaesett.
A feldolgozásra kerülő vadhús mennyisége a piaci igények szerint alakul. Évente és üzemenként egészen eltérő, sőt éven belül is változik. Alapvetően a vevő igénye az alapanyag minősége, az árak, a gazdaságosság (kihozatal) műszakok száma határozzák meg, tehát a feldolgozott szőrben-bőrben, vagy nyúzva értékesített vadhús egyaránt a kereskedelmi (főleg export) forgalomban. Üzemeink a teljes vadhús mennyiség feldolgozására és tárolására alkalmasak.
A termékskála a lehető legszélesebb, bár sajnos a jóval kisebb elérhető kihozatalt jelent a házi állatokhoz képest és így nagy a hulladék is. Nem hasznosul: a fej, csüd, hasznos belsőség, lőtt, roncsolt részek, bőr.
Az áruválaszték szintén a vevő igénye szerint alakul, a konyhakész termék nagyobb részt a fagyasztott 2 évig eltartható termékből áll, szezonban nagy igény mutatkozik friss (21 napig eltartható) szeletelt fóliás húsokra is. Néhány üzemünk ráállt a hő kezelt ill. füstölt húskészítmények és sonka gyártására is, de erre való igény egyenlőre nem nagy.
A jövő nem az élelmiszer előállítás feltételrendszerének könnyítését sejteti. Amennyiben a vadfeldolgozás - megegyezően a háziállatok feldolgozásával- nem nyert megkülönböztetést a csiraszám-vizsgálat kötelező bevezetést illetően, úgy forgalmazása kétségessé válhat a jelenlegi formájában.
A bio vadhús termelés (= ellenőrzött körülmények között tartás és takarmányozás) a vadaskertekben egyértelműen szóba jöhet, azonban erre vonatkozó konkrét igény és többlet ár még nem nyilvánult meg.
Jogi szabályozás és javaslatok a már említetteken kívül: helyre kell állítani az egész magyar élelmiszeripar versenyképességét a vadhús előállítást is.
Eszközök:
— állami támogatás (állategészségügyi, prevenció, hulladékártalmatlanítás)
— szigorú ellenőrzés (mindenkire, minőségi szabályosság)
— kereskedelmi reális közeget (multinacionális cégek!)
— piacra jutási, marketing segítség támogatás (reklám, kiadvány, kiállítások stb.)

3. Vadhúspiac, értékesítés.

A felvásárolt vadhús feldolgozást követően jelenleg a mennyiség 90-95 % -ban export értékesítésre kerül. Az ágazat termékpálya szereplőinek — vadgazdálkodóknak és üzemeknek egyaránt — alapvető érdeke, hogy az elejtett vad minél nagyobb mennyiségben a szabályos úton hasznosuljon! A jövőben is az export lesz a meghatározó.
Exportpiacaink: Németország, Ausztria, Olaszország, Beneluxállamok, Skandinávia, Svájc, Franciaország. Legnagyobb a Németországba irányuló árukivitel: az egész 65-70%-a. A vevők legnagyobb része nagykereskedelmi hálózatokhoz tartozik, a konkurencia rendkívül erős. Álljuk a versenyt a megbízhatóságban, csomagolásban, a magyar vadhús minősége a legjobb, de ez az árakban már egyre inkább nem érvényesíthető. A feldolgozási költségekben igen lényeges csökkentést jelentő közvetlen vagy közvetett támogatások mértéke kint jóval kedvezőbb.
Egészen speciális többletköltséget jelent a vadfeldolgozó üzemeink számára az a tény, hogy a hazai állatok fogyasztásával szemben a vadhúsfogyasztás is jórészt a vadászati szezonhoz kötődik., míg a termelés és értékesítés zöme szeptember- december végéig tart, a felvásárlás és készáru tárolás egész év folyamán történik. Ez óriási pénzeket köt le.
A belföldi fogyasztás jellemző kategóriái:
— legnagyobb éttermek, szállodák (Bp) igényesen, rendszeresen jó áron, jórészt az exportüzemekből szerzik be a szükséges áruválasztékot.
— multinacionális kereskedelmi cégek (AUSCHAN, TESCO, METRO, KAISER stb. csak cégeinktől vásárolnak nyomott áron, olcsóbb termékeket főleg (ragu) 40 %-os árréssel értékesítik, nagy forgalom miatt nem kihagyhatók.
— Vidéki éttermek szállodák, vendéglők 70-90 % -a nem a “rendes úton” biztosítja vadhús szükségletét (ezt az étlapok árai is bizonyítják) ellátásuk a szürke-fekete vadhús forgalomból származik, a szükséges vizsgálatok nélkül.
— Vadászatra jogosult közvetlen helyi értékesítése mindenféle húsvizsgálat nélkül zsebből fizetve.
— Kompetencia és az ebből induló személyi szükségletet messze meghaladó fogyasztás mindenféle vizsgálatok nélkül.
A belföldi fogyasztás elemzése nagyon érdekes dolgokat hoz felszínre:
— mindenki tudja, hogy a vadhús egészséges és finom,
— minden sátoros ünnepen, falunapon a vadból készült étel sláger,
— a magyar ember csak a pörköltet ismeri, ezért a drágább húst, (comb, gerinc, stb.) nem veszi meg csak a ragut,
— senki nincs azzal tisztában, hogy a szarvas 55-70 %-os, a vaddisznó 30-50 %-os kihozatallal produkálható és a többi része veszélyes hulladéknak minősül, melynek kötelező megsemmisítése sokba került,
— ma vadhúst venni úgymond nem szabad, mert “szerezni” is lehet, az olcsóbb. Nem ismerik fel, nem tuják az igy kialakuló veszélyhelyzetet az emberek, amelyek a vaddisznó trichinella esetében, emberi életet, egyéb esetben beláthatatlan járványügyi problémákat okozhat.
Teendők:
— létrehozni egy olyan kereskedelmi hálózatot (vagy azt megtalálni, amely a vadhúst az egyéni fogyasztók, háziasszonyokhoz közvetlenül elfogadható áron, garantált minőségben és szavatossággal eljuttatja (a multik így nem jók!)
— népszerűsíteni szükséges azt, hogy a vadból számtalan más étel is készíthető, nemcsak pörkölt (marketing pénzügyi támogatás)
— teljes körű ellenőrzés az elejtéstől a felhasználó ill. fogyasztó helyekig szigorú büntetésekkel.
Amennyiben a vadfeldolgozás folyamata normálissá válik, a hazai fogyasztási arány (legális és ellenőrzött termékek) növekedni fog, melyet üzemeink tisztességes elfogadható áron, garantált jó minőségben ki tudnak elégíteni.

A Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció elkészitéséhez a következőkben fogalmazzuk meg a vadgazdálkodással kapcsolatos állásfoglalásunkat.

1. Erdő és vadgazdálkodás összhangja:
Az erdő a Föld egyik legmagasabb rendű, legbonyolultabb élő és élettelen elemekben leggazdagabb ön fenntartó, önszabályozó, valamint meglehetősen nagy visszaszerző és alkalmazkodó képességgel rendelkező társulása, élő szervezete.
Az erdő élő tagjainak tevékenységét irányító legfőbb törvény a fajfenntartás és önfenntartás ösztöne. Ennek ellenére nincs kitéve annak a veszélynek, hogy az erősebb faj eluralkodása eltorlaszolja vagy eltájolja a fejlődés természet által kijelölt útjait. A természetes erdőben nincsen erős és gyenge, nincs szép és csúnya, nincs életrevaló és gyámoltalan, csak cél van, és törvény van és rend van. Az emberi beavatkozás (fanyerés, vadászat, turisztika, stb.) csak átgondolt, tudatos, óvatos lehet. Az erdő és vadgazdálkodás során az erdő többcélú funkciójának kibontakozását csak úgy lehet segíteni, hogy a komplex szemlélet felkészültség, ellenőrzés az érzékeny egyensúlyt folyamatosan biztosítsa a használat során.
A fenntartható gazdálkodásnak elsőrendű célja az erdővagyon védelme, gyarapítása sokszínűségének megőrzése. A kötelezően elvégzendő szakmai feladatok természetvédelmi korlátok, az egyre növekvő közjóléti igének, egyre nagyobb költségráfordításokat igényelnek, melyeket legfőképpen a gazdálkodás bevételei kell, hogy fedezzenek.
Teljesen egyértelmű, hogy az erdő kezelőjének rendszeresen ellenőrzött kötelező feladata az erdővagyon fokozatos védelme, gyarapítása mellett az ehhez szükséges forrásokat a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa, mivel az egész folyamat tartósan alulfinanszírozott, így az erdőből származó minden bevételre a vadból származóra is égetően szükség van!
A nemzeti vadgazdálkodási koncepció alapfilozófiájában jelenjenek meg a fenti megállapítások:
2. A magyar vad és vadászati kúltúra világhírű
Magyarország földrajzi helyzete, adottsága és a korszerű gazdálkodás eredményeként kiváló vadállománnyal rendelkezik. A vadászat történelmi múltja színvonala a felkészült szakemberek és létrehozott infrastruktúra nemzetközileg elismert, jelentős. Nemzetgazdasági értéket képviselnek, melynek megőrzése, fejlesztése kötelező.
3. A vadgazdálkodás szerepe és jelentősége.
A vadgazdálkodás, vadászat olyan természeti környezetet hasznosító ágazat, melynek biztosítania kell elsősorban az erdei életközösség tagjainak, valamint a vad és a vad élőhely egyensúlyát. Összhangot kell teremteni az ökológiai és ökonómiai érdekek érvényesítésével az azonos területen gazdálkodó egyéb ágazatokkal is. A mintegy 1100 db vadászatra jogosult tevékenysége meg kell, hogy feleljen a szakmai és tulajdonosi követelményeknek, a természet (és ezen belül a vad, erdő tulajdon mg.i kultúra) védelmének.
Ehhez megfelelő jogi szabályozás felkészültség, (humán és technikai), a vad és élőhelyének alapos ismeretén nyugvó türelmes, etikus magatartás és munka szükséges.
A vadgazdálkodás tényleges gyakorlása tekintetében lényeges és igen markánsan megnyilvánuló különbség van a vadásztársasági és az állami erőt kezelő ill. mezőgazd. tevékenységet folytató RT-k között.
A VT-k elsőrendű feladata, hogy a mintegy 55000 magyar sportvadász igényét kielégítsék. Bevételük a bérvadászat, vadhús értékesítésből és tagdíjból áll, melyeknek fedezniük kell a területbérleti díjat a takarmányozás, állateü. vadászat és a gazdálkodás személyi és technikai költségeit.
Az RT-k -nél a vadgazdálkodás az alaptevékenység és az üzeti terv része, nem sport és szórakozás, hanem a bérvadászat útján és a kiegészítő szolgáltatásokkal együtt igen fontos nyereséges üzletág.
4. A vadászati jog és hasznosítása (saját vagy bérbeadás).
A vadászat gyakorlása nem privilégium, hanem egy nemes szórakozás, amelynek magas eszmei értéke — így az igénybevevő számára ára is — van. A bevételből a vadászterület fenntartásának kötelező elvégzendő feladatainak, működésének költségeit, a területbérleti díjat is fedezni kell.
A vadászat a vadgazdálkodás része a vadászati jog vagyonértékű jog, a földtulajdontól elválaszthatatlan. A vad élőhelye: ahol nyugalmat, táplálkozási lehetőségét megtalálja tartósan, ez nem egyenlő akármilyen 20-3000 hektáros területtel. A vadászati jog hasznosításáról a tulajdonosok ill. a földterületek kezelője, használója dönt, akik a kötelező védelmi szempontok mellett az elsődleges mező vagy erdőgazdálkodást fenntartható (kertészet) lehetséges maximális hozamával biztosításának figyelembevételével teszik azt. Érdekük természetesen az együttes legmagasabb hozam elérése, melyet saját vagy társult formában gyakorolt vadászattal vagy bérbeadás útján érnek el.
A jelenlegi jogi szabályozás szándéka szerint biztosítaná hosszú távra (10 év) mind a hasznosítás, mind a gyakorlás lehetőségeit. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a tulajdonosi érdekek komolyan csorbulhatnak. (Véleményünk szerint a VT-k. 3. §.)
Javasoljuk, hogy a NVK keresse meg annak a jogi vagy egyéb lehetőségét, hogy a hasznosításra kötendő szerződések ne korlátozódjanak csak határozott idejű szerződésekre. Ennek azért lenne fontos szerepe, hogy a tulajdonosoknak nagyobb mozgástere legyen egy megromlott szerződéses jogviszony megszüntetésére.
5. Vadaskertek problémái.
Üzemtervi, erdőgazdálkodói és erdőfelügyelői egységes értelmezéssel: itt elsődleges funkció a vadgazdálkodás legyen azzal a megkötéssel, hogy az erdő örökös fenntartását biztosítani szükséges, a vadaskerti funkció megszűnése után a termőhelynek megfelelő erdőállomány létrehozását a vadaskert létesítőjének (üzemeltetőjének) kell megtennie.
Nem lehet a mostani erdőkép kívánság (cserjeszint) és állandó kerítés elbontása fenyegetettség mellett dolgozni!
Tudomásul kell venni, hogy az itteni többletbevételek és nyereség amit ezek a korlátozott számú és nagyságú területek termelnek a többlet erdészeti forrást jelentik és egyidejűleg a nagyobb erdőterületeket és mg.i területeket mentesítik a vadkárt alól.
Az NVK a vadaskerteket a természetes környezetben történő gazdálkodástól teljesen elkülönítve , mint vadonélő állatok zárttéri vadászatai, húscélú tartását kezelje. Több ponton kapcsolódjon az állattenyésztés, tartás szabályozásához. Az NVK az értékes génállomány őrzésére zárttéri tartásban írjon elő kötelezettségeket.
6. Jogi szabályozás problémái, hatósági munka.
Most hamarosan lejáró 10 éves üzemtervi ciklus, az érvényben lévő törvények és folytatott gyakorlat - több hibája mellett- igen lényeges pozitív változást hoztak az 1996. előtti időszakhoz képest a bevezetéskor.
Az lenne kívánatos, hogy
- maradjanak meg az értékek,
- tűnjenek el a hibák, (ÁHT 38. törv. módosítása)
- legyen figyelembe véve jobban a bekövetkezett tulajdonos változások és tul. érdeke ne legyen túlszabályozott,
- tartsa tiszteletben a természetvédelmet, de nem egyoldalú alárendelt módon!
- Társszervek és felügyeletek egymás iránti tisztelete, életszerű együttműködő magatartása valósuljon meg,
    A vadászati jogszabály is, de különösen a rendre módosuló végrehajtási rendeletek túl bonyolultak, feleslegesen részletekbe veszők, több esetben átgondolatlanok sem a célt sem a valós gyakorlatot nem segítik! A hatósági szerep túlértékelt, túl adminisztrált, ugyanakkor a kardinális feladatok végrehajtásának ellenőrzése abszolút hiányzik!
    Legfontosabb dolognak azt tartanám, hogy legyen olyan fórum melynek szolgáltatásait jogi értelmezési kérdésekben igénybe lehetne venni. Úgy gondoljuk ezen speciális szakterület jogszabály értelmezésénél nem fognak tudni segítséget nyújtani a Legfelsőbb Bíróság esetleges jogegységi határozatai. Az egységes jogértelmezés előbbre vinné a mai gyakorlatot, melyet néhány precedens értékű per és a bíróságok eseti jogi értelmezései jellemeznek.

Gödöllő, 2005. szeptember 02.