Kutjevo, Horvátország

A Dama Dama Vadászhölgyek Társasága meghívásának eleget téve a Diana Vadászhölgy Klub 8 vadászhölgy részvételével képviseltette magát a 2008. november 28. és 30. között immáron harmadik alkalommal megrendezett, két napos vaddisznóhajtással egybekötött Európai Vadászhölgyek Találkozóján Horvátországban, a vadászati meghívó Moralic Enver úr festői szépségű kutjevoi birtokán.
Szavakat alig lehet találni a hétvége jellemzésére, annyira csodálatos volt — mind a fogadtatás, mind a vendéglátás, mind a vadászat terén. Vendéglátónk, Enver úr teljes körűen gondoskodott arról, hogy jól érezzük magunkat, gavallér úriember volt, aki a megérkezésünk első percétől velünk volt a búcsúzás pillanatáig. Büszkén mutatta a csodálatosan művelt és karbantartott Kutjevo birtokot, vadaskertjét, borospincéjét, a jégbornak meghagyott szőlő kordonokat, amik között fehér asztalnál kóstolhattuk meg az ízletes 2003. évi palackozású jégbort.
Megérkezésünk napján, még vacsora előtt Európa legöregebb borospincéjében szervírozták nekünk a pince legkiválóbb borainak kostolóját, mégpedig annál az asztalnál, melynél szívesen poharazgatott Mária Terézia is. A pince jövőre lesz 777 éves.
Az időjárás kegyeibe fogadott bennünket a hétvégi vadászatra. Még megérkezésünkkor elkezdett esni az eső, ami éjszaka reménytelenül szakadt, reggelre azonban szitálásra szelídült. A szombati vadászat alatt többször leereszkedett köd, majd sütött a nap, kicsit később szitált az eső, és ez többször változott egymás után. A vasárnapi vadászaton a napsütés végig szépen kitartott, hazaindulásunkkor kezdett el ismét esni az eső, mintha siratta volna a hétvége elmúlását.
Enver úr velünk örült a nagyszerű teríték mellett is. Bagi Miklósné Ági 5 db vaddisznót lőtt, közte két kant, amiből az első az előzetes bírálat alapján aranyérmes lesz. Enver úr ki is kiáltotta őt a hétvége vadászkirálynőjének. Mesterházyné Koncz Bettinek egy dámborjút, Pullai Juditnak egy kocát sikerült elejtenie, de Bors Vendelné Marikának is jutott az izgalmakból: kegyelemlövéssel helyben marasztalt egy erősen vérző kocát, mely mint utóbb kiderült, az egyik horvát vadászhölgy élete első vaddisznója volt.
Én is láttam mindkét nap vadat a sűrű szálerdőben, a 150-200 m-es távolság miatt azonban lőni nem tudtam, de így is maradandó élményt adott, és nagyon örültem a többiek sikerének.
A teljes hétvégét Tv stábok, rádió riporterek, újságírók, valamint fotósok kísérték. Vasárnap a teríték mellé kedves gesztusként autó hozta a "Vecernji list" újságot, ami nagy képes cikkben mutatta be a női vadászatot. A búcsúzáskor pedig meglepetésként a hétvégén készült képekből kaptunk egy válogatást CD-re másolva, kiegészítésként pedig egy üveg bort az általunk kedvencnek kikiáltott Cin Cin női bor 2007. évi palackozásából.
Hálás köszönetem a Diana Vadászhölgy Klubnak a lehetőségért, horvátországi vadásztársainknak pedig a nagyszerű szervezésért, a kifogástalan vendéglátásért és a felejthetetlen hétvégéért.

Dr. Sipos Istvánné Évi

Disznóhajtáson a Tolna megyei Dianák

Minden évben a Vadászkamara Tolna Megyei Szervezete a megyében élő vadászhölgyek részére egy közös vadászatot szervez. 2008.november 9-e reggelén korai kelés várt a tolnai Dianákra, Kistormáson gyülekeztünk vaddisznóhajtás miatt! Az idei év elején már voltunk fácánozni Regölyben, most egy disznóhajtásra hívták meg a hölgyeket a Medina — Dalmand Vadásztársaság segítségével. A hűvös, ködös reggelen a kistormási focipályán volt a gyülekező. Először a vendéglátó vadásztársaság elnöke, Barakonyi Imre felsorakoztatta és bemutatta a szervezőként és hajtóként résztvevő vadászokat, majd átadta a szót Szabadi István vadászmesternek, aki pontosan elmagyarázta a vaddisznóhajtás menetét. Mivel ez egy kicsit veszélyesebb vadászat, ezért nagy fegyelmet követel a vadásztársaktól. Mindenki megkapta a térképet amelyen szerepel a hajtás iránya, a leálló vadászok helye, a tiltott lőirányok, valamint balesetvédelmi tudnivalók, amely minden társasvadászaton elhangzik.
Utána Kocsner Antal az OMVK Tolna Megyei Szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Indulás előtt mindenki kapott pogácsát és üdítőt vagy teát, sőt aki nagyon éhes volt az még az útra is vihetett magával, mivel közölték az ebéd a késő délutáni órákban lesz.
Mire elindultunk a helyszínre a köd is felszállt!
Áthúztuk a bakancsot csizmára, előző napokban esett az eső és így a szántás meg a kukoricatarló kissé felázott. Megkezdődött a vadászat. Két csoportra osztottak minket jobb és baloldali szárnyra, majd következett a gyaloglás a leállás helyszínére. Aki kért kísérőt, azzal egy helybéli vadász is ott maradt. Én a vége fele álltam le, így jól láttam a hajtókat. Elhangzott a dupla sörétes lövés, a hajtók elindultak kiabálva, csujjogtatva a kutyákkal együtt zörgették a bokrokat. Szaladtak az őzek, rókák és bikák, de sajnos felénk disznó nem jött. Szerencsére Kocsner Antal úrnak sikerült lőni egy nagy kocát.
Gyülekező után mentünk a második hajtás helyszínére.
Ismét sorba állítottak. Én pont egy erdő sarkába a szántóföld szélén álltam a hátam mögött kukoricatarló. Bizakodva vártuk a disznót majd a kísérőm szólt, jön valami. Megjelent a disznó a puskám céltávcsövében és már lőttem is. Tompa becsapódás majd újra lőttem és ismét talált. Laci felkiáltott: Ez egy kan és megvan! Gratulált! Halottunk megint lövéseket, dr. Szabadi Évinek sikerült a hajtáson belül lőni egy kocát.

A vadászat végén visszamentünk Kölesdre, ott készült el a teríték, körbeálltuk és megadtuk a vadnak járó utolsó tiszteletet, átvettük a töretet a vadászmestertől. A nap végén finom vacsorát kaptunk és felköszöntöttük az egyik újonnan jött vadásztársunkat születésnapjára.
Nagyon köszönjük a Dianák titkárának Acsádiné Varjú Ildikónak a rengeteg fáradozását, hogy ezen a vadászaton minden új és régi tagtársammal együtt részt vehettünk, mivel Ö nagy szerepet vállalt a szervezésben.

Alföldi Varga Mária
Diana Vadászhölgy Klub Tolna megyei tag

	.

 Erdei csalogató

Augusztus 15-én, pénteken a Diana Vadászhölgy Klub Tolna megyei tagjai egynapos erdőjáró túrára vittek egy busznyi iskolás gyereket a Lengyel-Annafürdői erdei iskolához. A program célja elsősorban az volt, hogy megpróbáljuk bemutatni, megszerettetni a természetet, a vadon élő állatokat a gyerekekkel, illetve – ha csak egy napra is – de kimozdítani őket a nyári szünet egyhangúságából. Reggel 8 órakor indultunk a Vadászkamara udvaráról, 23 gyermek és 9 felnőtt kísérő. Dénes Margit, a Turisztikai és Természetismereti Központ és az erdei iskola vezetője fogadott bennünket. Rövid, játékos bemutatkozással indítottuk a napot. Annafürdőn több tanösvény is bejárható, mi a Hunyor tanösvényen mentünk végig, amely 2,5 km hosszú és számos érdekes látnivalót kínál. Rengeteg hasznos információval gazdagodtak a gyerekek, többek között megismerhették a különböző fafajtákat, a bükköt, tölgyet, és madárcseresznyét és azok terméseit. A cserjék közük a szúrós csodabogyó nyerte el a legtöbb résztvevő tetszését. Érdekes látványt nyújtott a fára kúszott, megvastagodott borostyángyökér is. Miután elértük a gyönyörű horgásztavat, megpróbálkozhattuk a vízipók- halászattal is, ami több-kevesebb sikerrel járt. Következő állomásunk a tanösvény legmagasabb pontján álló kilátó volt, amely 230 méteres magasságban található, és innen körbeszemlélve, a Tolnai Dombvidék egy jellegzetes része jelenik meg a látogatók előtt. Folytatva utunkat elérkeztünk a vadaskerthez, ahol karnyújtásnyi közelségbe kerültek az egyébként rejtőzködő életmódot folytató hazai nagyvadfajok, a gímszarvas, a dám és a vaddisznó. Érdekes volt testközelből megszemlélni az agancsát tisztító dámot, a gyerekek élénken kérdezgették túravezetőnket, hogy miért véres az agancs és mik azok a foszlányok rajta… Felmerült a – vadásztársadalom számára egyik legjelentősebb - kérdés, hogy miért vadászunk. A gyerekeknek elmondtuk, hogy a vadászat egyidős az emberrel, eleinte az élelemszerzés és az állatbőr hasznosítása volt a cél, napjainkban pedig többek között azért van szükség a vadászatra, hogy az állatok ne szaporodjanak szabályozatlanul, ne okozzanak a mezőgazdaságban károkat, és a beteg, sérült, oda nem illő egyedek ne örökítsék tovább a hibás géneket.
A fárasztó erdei túra után a kis csapatot szabad tűzön főzött ebéd várta, mindenki jóízűen falatozott. A helyszín – talán az elhelyezkedése miatt - igazán remek lehetőséget nyújt a mozgásra, a természet felfedezésére, anélkül, hogy a gyerekeket félteni kellene a balesetektől, esetleg elkóborlástól, így ebéd után mindenki szabadon fedezhette fel a környéket.
A megbeszélt időpontra két lovaskocsi gördült az udvarra, amely másfél órás "körútra" vitte a gyerekeket. Először bementünk a faluba, ahol megtekinthettük az Apponyi grófok kastélyát, melyben most mezőgazdasági középiskola működik. Lázár bácsi, egyik „sofőrünk” bemutatta a gyönyörű park főbb látnivalóit, többek között a hatalmas citromfenyőt, muzeális jellegű traktorokat és az igazi hungarikumnak számító szürkemarhákat. Utunkat erdei kocsikázással folytattuk. Mire visszaértünk, várt bennünket a keramikus, aki röviden elmondta az agyagozás lényegét, az agyag természetét, viselkedését. Mindenki kapott egy darabot belőle, és nagy lendülettel álltunk neki a gyúrásnak. Először ujjbábot – vaddisznót, rókát, volt, aki elefántot -, majd laptechnikával készült emlékplakettet készítettünk. Időközben kiderült, hogy íjászok táboroznak az erdei iskolában és meginvitáltak bennünket egy kis íjászatra. Sikerélménnyel gazdagodott mindenki, aki kipróbálta.
Gyerekeink a nap végére fáradtan lógatták az orrukat, arcuk kipirulva, de a busz csakúgy harsogott hazafelé az énekszótól. Miután elnyaltuk a fagyit, feltettem a kérdést, hogy ki érezte jól magát, és kórusban zengte mindenki, hogy "Éééééén".
Köszönjük a Gyulaj Zrt-nek a szívélyes fogadtatást és a pozitív hozzáállást. Margitnak köszönjük a túravezetést, amit ajándékba kaptunk.
Összegezve azt gondolom, hogy a kirándulás remekül sikerült, reméljük, elértük, hogy ezek a kicsik közelebb kerültek a természethez, a vadhoz, és talán elfogadják majd felnőttkorukban a vadászatot is. Ha nem is űzik ezt a hivatást, ezt a sportot, de talán nem is fordulnak ellene.
A Diana Klub tagjai fontosnak tartják a gyermekek pozitív szemléletének kialakítását a természettel, vadászattal kapcsolatban. Az oktatás, nevelés egyik állomása az "Erdei csalogató" volt, de ezzel nem ért véget a feladatunk, hiszen szeretnénk minél szélesebb körben elfogadtatni a vadászat létjogosultságát. A következő állomás a megyei vadásznap lesz, /Sióagárd, 2008. augusztus 24., vasárnap./ ahol a vadászhölgyek gyerekfoglalkoztatóval várják a rendezvényre látogató kicsiket. Szoros együttműködésben vagyunk a megyei vadászkamarával, akik eszmei támogatásukat nyújtják tevékenységünkhöz. A helyszínen kiállítást készítünk a pályázatra érkezett gyerekrajzokból. A nap folyamán a nagyok légpuska lövészeten vehetnek részt, kitölthetnek egy vadásztotót, láthatnak a hölgyek által elejtett trófeákból kiállítást, illetve folyamatosan ügyeskedhetnek a gyerekfoglalkoztató sarokban. Kipróbálhatnak igazi vadászkürtöt, üvegfestést; ragaszthatnak és színezhetnek. Itt is szabad tűzön főzött étellel várjuk a kedves érdeklődőket, melyhez a vadhúst a Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesület ajánlotta fel. Köszönet érte Német Zsolt elnök úrnak, és a tagságnak.

Acsádiné, Varju Ildikó

A képekre kattintva, azok megjelennek nagyobb méretben.

   Ötödik alkalommal rendeztük meg 2008. február 2-án Országos Diana Bált, melynek az idei évben a hangulatos fürdőközség, Cserkeszőlő adott otthont. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a bál programját egy pihenési, kikapcsolódási lehetőséggel kapcsoltuk össze, az egy tulajdonosi körhöz tartozó Aqua-Lux*** és Aqua-Spa **** Hotelek szolgáltatásiat kínáltuk népes vendégseregünknek.
   A frissen elkészült Aqua-Spa**** szálloda konferenciaterme fél hétkor zsúfolásig telt, hiszen az V. Országos Diana Bált idén is több mint 230 résztvevő tisztelte meg — nem kis fejtörést okozva ezzel a szervezőknek, hiszen a két szálloda már január elején kitehette volna a "megtelt" táblát erre a hétvégére. Immáron harmadik éve ehhez hasonló létszámmal szervezzük hagyományos bálunkat, mely ékes bizonyítéka nemcsak annak, hogy a Diana Vadászhölgy Klubnak öt év elteltével komoly szerep jut a vadászati közéletben, de annak is, hogy a Diana Bál országos vadász-társadalmi eseménnyé nőtte ki magát.
   Az V. Országos Diana Bált hagyományosan kürtszóval nyitottuk meg, melyet idén a Pipacs Kürtegyüttes szolgáltatott, ezt követően a Diana Vadászhölgy Klub tagjai a Szerenád Együttes kíséretében elénekelték a Vadászhimnuszt. A megnyitó kiváló alkalmat biztosított arra is, hogy azoknak, akik évek óta fáradhatatlanul és nagylelküen támogatják a Diana Vadászhölgy Klub működését, megköszönjük eddigi felajánlásaikat és hálánk jeléül átnyújtsunk nekik egy csekély, de annál nagyobb szeretettel készíttetett ajándékot: egy faládikát, melyet a Diana Vadászhölgy Klub emblémája díszit, és melyben gondosan összeválogatott baracklekvár és barackpálinka rejlik. A ládikát eddig csak Dr. Buzgó Józsefnek tudtuk ünnepélyesen átnyújtani, a bálon azonban Pintér István, Csekő Sándor, Hegyes Zoltán, Cseterki Imre és Bán György is átvehetett belőle egyet-egyet. A bált hivatalosan Pintér István úr, az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a Dianák egyre növekvő szerepét a vadászati közéletben, méltatta tevékenységüket, kiemelve az elmúlt 5 évben elért eredményeiket. Az ízletes, változatos vadételekből összeállított menü elfogyasztása után a Szarvasi Tessedik Táncegyüttes csodálatos palotással, hangulatos somogyi és székely táncokkal nyitotta meg a táncparkettet a mulatni vágyó közönség előtt. A hajnalig tartó tánchoz a Szerenád Együttes húzta a talpalávalót, akiknek népzenei- és szalonzenei repertoárja még a legkényesebb zenei ízlést is kielégítette. Az est fő műsorszáma idén is a Hajdú-Bihar megyei Dianák tánca volt, idén azonban néhány távolabbról érkező tagunkkal is kiegészülve egy fergeteges cigánytánccal örvendeztettük meg a báli vendégeket, melyhez a zenét Hevele Éva énekesnő szolgáltatta. A műsorszám sikerét bizonyítja, hogy a közönség nem volt hajlandó tudomást venni a színpadi kötöttségekről, így a tánc nagyjából felétől vastapssal kísérve velünk együtt ropták az ismert dallamokra. Kicsivel éjfél után került sor a tombola húzására, ahol gazdára talált a számtalan értékes nyeremény — köztük Valaczkai Erzsébet pasztellképével és Tumpek Ferenc csodálatos vadászkésével-, és természetesen a rengeteg vadászati lehetőség is.
   Mi lehetne tökéletesebb végszava ennek a fergeteges hangulatú és igazán kiválóan sikerült rendezvénynek? Jövőre, Veletek, csak éppen nem ugyanitt — jövőre új helyszínen, a megszokott időben (február első szombatja) várjuk szeretettel régi és új vendégeinket!

Bán Beatrix

Támogatóink:
Safari Club International Közép- Magyarországi Szervezete
Aqua- Spa**** Konferencia és Wellness Hotel
Nimród Vadászújság
Valaczkai Erzsébet
Mecseki Erdészeti ZRT.
Országos Magyar Vadászkamara Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területi Szevezete
AGROMÉRA ZRT.
SEFAG ZRT.
Major Koppány
Diana Vadász- Felnőttképző Szakképző Iskola
Csongrádi Cseh István Lőtér
Öreglaki Vadfeldolgozó KFT.
Ópusztaszeri Vízügyi VT.
Mudra Kálmán
Vadászati Információs Portál Fórum tagjai
Muray Műhely
SP Jagd Vadászbolt
Vadászati Kulturális Eegyesület
Magyar Vadászlap
Börzsöny Vadászati és Ker. BT. Sukerek János
Diana Vadászhölgy Klub Hajdú- Bihar megyei tagjai
Eördögh Katalin ötvösmester
Seres Erzsébet porcelánfestő
Bótáné Batta Olga
Dobó Kata
Bors Vendelné

Mélykút

A mélykúti Rodostó Vadásztársaság Felső József elnök úr jóvoltából 2008. január 5-én egy hangulatos fácánvadászaton látta vendégül a Diana Vadászhölgy Klub Bács-Kiskun megyei tagjait. A 11 férfi vadásztársból és 3 vadászhölgyből álló csapatnak összesen 45 fácánt sikerült terítékre hozni. A vadászat végén a Dianák fejenként 4 fácánt is hazavihettek, sőt, egy ízletes ebédre is vendégül látták őket. Ezúton szeretnék köszönetüket kifejezni a csodálatos napért, és remélik, hogy ezzel a vadászattal a jég is megtörik: közel 5 év elteltével Bács-Kiskun megyében is elindulhat valami…

Jerkovics Csilla