November 5.-én Tégláson a Hajdú-Bihari Dianák közös fácán vadászaton vettünk részt. Ragyogó időben tizenhatan, nagyon jó hangulatban hajtottuk a kukorica táblákat és a nádasokat. Kitartásunk eredménye sem maradt el. Nagy örömünkre egy ifjú Dianát fácánvadásszá avathattunk. Vadászatunkon Bán Beatrix a Diana klub elnöke és a borsodiak közzül két Diana, Olgi a borsodiak alelnöke és Irénke, nem törődve a távolsággal elfogadták meghívásunkat. A nagyon jó hangulatú vadászatot egy finom toroskáposzta elfogyasztásával zártuk.

Juhászné Éva

   A kiállítás alkalmából Lázár Györgyné Anikó közvetítésével a Szentendrei Sziget Szövetkezet Vadásztársaság elnöke, Losonczi Zoltán 5 alkalomra, Anikó pedig további 5 alkalomra szóló vadászati lehetőséget ajánlott fel a Diana Vadászhölgy Klub tagjainak. A vadászat során lőhető dám és őz tarvad, valamint vaddisznó korlátozás nélkül. Jelentkezni Anikónál lehet a 06-20-911-7894 telefonszámon.

   A Magyar Kultúra Alapítvány Budavár terme adott otthont a Diana Vadászhölgy Klub “Hazai és külföldi vadászatok női szemmel” című kiállításának, melyen a tagok legkedvesebb és legemlékezetesebb trófeáit, valamint a Klub képzőművész tagjainak alkotásait tekinthették meg az érdeklődők.
   Szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen a hölgyek páratlanul szép, értékes és érdekes hazai és külföldi trófeagyűjteménnyel büszkélkedhetnek, ugyanakkor számos tehetséges, kiváló képzőművészt tudhatunk tagjaink sorában, ráadásul munkásságuk a különböző művészeti ágak széles spektrumát fedi le. A kiállító művészek sorában így nemcsak festőket (Valaczkai Erzsébet, Dedinszky Márta, Ignácz Magdolna), de grafikust (Csécseiné Gyenes Emese), porcelánfestőt (Seres Erzsébet) és ötvöst (Lászlófalvy- Eördögh Katalin) is találhattunk.
   A kiállítás megrendezésének elsődleges célja volt, hogy megismertessük a hazai és külföldi közönséggel a magyar vadásztársadalom által képviselt értékeket, hagyományokat, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy létezik még egy terület, melyben a világon mi magyarok különlegesek és szinte egyedülállóak vagyunk. A kiállítást nem kizárólag a szakmai közönségnek, hanem főként és elsősorban a nagyközönség érdeklődésének felkeltésére szerveztük. Ez indokolta a helyszínválasztást is, hiszen a Budai Várnegyed nemcsak a külföldi-, de a belföldi túristák közkedvelt turisztikai célpontja még ősszel is.
   A kiállítást 2005. október 18- án ünnepélyes keretek között nyitottuk meg, melyen a Vadászkamara Kürtegyüttesének rendkívül színvonalas műsora mellett Dr. Bencze Katalin, a Diana Vadászhölgy Klub tagja előadásában egy gyönyörű Fekete István költeményt is hallhattunk. Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási főosztályának vezetője szívhez szóló megnyitóbeszédében üdvözölte a kezdeményezést, gratulált a Diana Vadászhölgy Klubnak nemcsak az elmúlt két évben végzett tevékenységéhez és a kiállítás megszervezéséhez, hanem az elejtett trófeákhoz is, melyek — mint mondta — azt bizonyítják, hogy teljesítményben nincs különbség férfi és női vadász között. Az ünnepélyes megnyitón több mint százan vettek részt, köztük a kiállító művészek, a hazai vadászati tudományos és közélet jeles szereplői, és — legnagyobb örömünkre — elfogadta a meghívásunkat Gróf Széchenyi Zsigmondné, a Diana Vadászhölgy Klub tiszteletbeli elnöke is.
   Természetes, hogy szervezőként bizonyos elfogultságot mutatnék a kiállítás minősítésekor, ezért erre álljon itt néhány bejegyzés a kiállítás Vendégkönyvéből:
“Köszönettel vettük a meghívást erre a csodálatos kiállításra, mely tükrözi azt, hogy igenis érdemes vadásznak lenni, és érdemes ebben a csodálatos vadászközösségben nőnek lenni. Üdvözlettel a Békés megyei vadászhölgyek nevében Lázár Tamásné”
“Gratulálok a Diana hölgyeknek a saját vadászati és képzőművészeti teljesítményükhöz és a kiállítás megrendezéséhez, nekünk maradandó élményt nyújtott. Németh Mária”
“Köszönjük a sok munkát, mellyel ezt a gyönyörű kiállítást megszerveztétek és nekünk, laikusoknak a természet csodálatos részét idevarázsoltátok. További sikeres munkát Aszalós Julianna, Füzér Julianna, Tóvizi Zoltán”
“Fantasztikus, szép, színvonalas, értékes kiállítás. Szilágyi Erzsébet és Galambos Attila”
“Nem is tudtam, hogy a nők is tudnak festeni. Boros Attila festőművész”

Bán Beatrix

További képek

   A Hajdú-Bihar megyei Dianák — a családtagokkal kibővülve — egy felejthetetlen kiránduláson vettünk részt Erdély csodálatos tájain 2005. szeptember 8-10. között.
A jól megszervezett kiránduláson megnéztük a parajdi sóbányát, fürödtünk a szovátai Medve-tóban, kirándultunk a Gyilkos-tónál és a Békás szorosnál, megnéztük az elárasztott falut, Kolozsvár nevezetességeit, a csíksomlyói zarándokhelyet és egy csodálatos napot töltöttünk a Hargitán erdőt, mezőt járva. Szokásos vidámságunk csak fokozta a kirándulás kellemes hangulatát.
   Több zsák ruhával és szerény kis adománnyal segítettünk egy székelyudvarhelyi 4 gyerekes családon, akiknek mindenét elvitte a víz.

Juhász Sándorné

   Immáron második alkalommal volt lehetősége a Diana Vadászhölgy Klubnak arra, hogy az Országos Vadásznap rendezvényein önállóan képviseltesse magát. A tavalyi évben Keszthelyen csodálatos képzőművészeti kiállítással mutatkoztunk be, idén Hortobágyon pedig páratlanul színes gyermekprogramokkal vártunk minden kedves érdeklődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt.
    Legnagyobb örömünkre az ugrálóvárnak, a ródeóbikának, a pónilovaglásnak, az arcfestőknek és természetesen a kézműves foglalkozásoknak is rendkívüli sikere volt a gyermekek körében. Olyannyira, hogy egész álló nap a Dianák sátra körül volt a legnagyobb sokadalom, ami alighanem a Hajdú- Bihar megyei Dianák elmaradhatatlan vendégszeretetének és ugyancsak ízletes főztjének is köszönhető volt. A bográcsban tárkonyos őzragu-, a fazékban az előző nap összegyúrt 850 darab töltöttkáposzta- gombóc rotyogott, emellett süteménnyel, gyümölccsel, hűsítő nedűkkel kínáltunk mindenkit, aki felénk látogatott.
   A sátorbéli vendéglátás mellett a színpadon folyó műsorokban is szerepet kaphattunk. Bíró Gabinak és nekem meseszép élményt jelentett a hortobágyi madárkórházban meggyógyult egerészölyvek ünnepélyes keretek között történő szabadon engedése, a Hajdú-Bihar megyei Diana Vadászhölgy Klub színe-java pedig megmutatta, hogy a helyi vadászlányok körében nemcsak hogy a jókedv és a vidámság nem hiányzik, de még táncolni is tudnak. Mégpedig nem is akárhogyan.
   A magam részéről tiszteletemet, nagyrabecsülésemet és köszönetemet fejezem ki a Hajdú-Bihar megyei Diana Vadászhölgy Klub minden tagjának, mert azt gondolom, hogy szombaton nagyon sok tekintetben példát mutattak. Példát mutattak a Diana Vadászhölgy Klub minden megyei szervezetének, hogy így is lehet — és valahol így is kellene — csinálni, de példát mutattak szervezőkészségben, talpraesettségben, vendégszeretetben, vidámságban, életkedvben, és emberségben is. Köszönet érte még egyszer.

Bán Beatrix

Hét hölgy vett részt azon a vadkárelhárító vadászaton, melyet Bótáné Batta Olga, a Diana Vadászhölgy Klub Borsod- Abaúj- Zemplén megyei alelnöke szervezett 2005. augusztus 5-6- án a Bélus- Völgye Vadásztársaság területére.
Az időjárás nem kegyelmezett a lelkes Dianáknak, hiszen az esti vadászaton a szél, hajnalban pedig még az eső is nehezítette a körülményeket. Mindez persze nem befolyásolta a hölgyek jókedvét, ez a két nap is - mint már annyiszor az együtt töltött vadászatok- a vidámság és a barátság jegyében telt el. Bizonyára mindannyian szívesen emlékeznek majd vissza az esti születésnapi köszöntésre vagy a hajnali szalonnasütésre.
A vadászat eredményességét tekintve sok büszkélkedni valónk nem akadt, ez azonban nem csak a természet elemi erőin, hanem két ifjú Diana nem éppen vadásziasnak mondható magatartásán is múlott. A sajnálatos eset utáni tartalmas beszélgetés azonban ismét a Klub létjogosultságát igazolta: célunk, ugyanakkor kötelességünk is, hogy az ifjú vadászhölgyeket neveljük, tanítsuk, szükség esetén visszatereljük őket a helyes irányba.

A Sárrétudvari Polgármesteri Hivatal és a biharnagybajomi Dózsa VT. felkérésére a Sárrétudvari Falunapok alkalmából a Diana Vadászhölgy Klub Hajdú-Bihar megyei szervezete színvonalas vadászati témájú kiállítást rendezett.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- tudományi Karának Természetvédelmi-, Állattani- és Vadgazdálkodási Tanszékétől valamint a Harmónia Vadászboltoktól kapott anyagokat is felhasználva természetes környezetében próbáltuk meg bemutatni a hazai apróvadállományt, külön bemutatva a vízi- és a mezőgazdasági területekre vonatkozó sajátosságokat. A trófeafalon — ahol a trófeák a pontosabb és hatásosabb szemléltetés érdekében a kipreparált bőrökkel együtt kerültek kiállításra — Magyarország nagyvadállományából láthattak ízelítőt az érdeklődők. Különösen gazdag rendellenes és szabályos őzbaktrófea gyűjteményt sikerült összegyűjtenünk, melyet elismeréssel csodáltak meg a látogatók. A kiállításon a szebbnél szebb preparátumok és festmények mellett egy teríték imitálásával bemutattuk továbbá, hogyan adják meg a végtiszteletet a vadnak a vadászok.
A nap folyamán a gyerekek állathang felismerő versenyen és egyéb vetélkedőkön vehettek részt, aminek segítségével szintén közelebb hozhattuk őket a vadászathoz és a természethez. A látogatottságból és a vendégkönyvbe írt bejegyzésekből ítélve úgy gondoljuk, hogy a sárréti és a környékbeli települések lakosainak tetszését egyaránt elnyerte kiállításunk.

Juhászné Éva

A Diana Vadászhölgy Klub Fejér megyei szervezete és a soponyai lőtér volt az idén június 12- én immáron második alkalommal megrendezett Diana Kupa koronglövő verseny házigazdája.
A hagyományokkal kissé szakítva ugyan, de a közönség igényeit figyelembe véve az idei évben nemcsak a hölgyek, de a férfiak is összemérhették tudásukat a II. Diana Kupáért folyó 25 korongos skeet- versenyen. Természetesen szigorúan külön kategóriában, hiszen ez a nap éppen a hölgyekről, a hölgyeknek szól. Arról, hogy gyakorolhassunk, csiszoljuk egy kicsit tudásunkat, és persze arról is, hogy találkozhassunk, eltölthessünk együtt néhány kellemes órát.
A verseny végeredményét tekintve azonban megőriztük a hagyományokat, hiszen ismét szétlövéssel dőlt el a dobogós helyezések sorsa, és az első három helyezett közül mindössze a második személyében történt változás. Első helyen Bán Beatrix végzett 15 találattal (szétlövésben 3 találat), második helyezett Babirád Ferencné 15 találattal (szétlövésben 2 találat), harmadik helyezett pedig Bagi Miklósné lett 14 találattal (szétlövésben 4 találat). A férfiak versenyében első helyezett Borbély István 23 találattal, második Tóth Emil 20 találattal, harmadik Magyar Csaba 18 találattal.
A résztvevő hölgyek létszáma kissé megcsappant a tavalyi évihez képest, sörétlövő tudásuk azonban egyértelműen és látványosan javult. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a 10 résztvevő hölgy több mint fele 10 találat feletti eredménnyel zárta a megmérettetést, köszönhetően annak, hogy közülük egyre többen szeretnék elsajátítani a sörétlövés művészetét, és ennek érdekében rendszeresen időt szakítanak a gyakorlásra is.
A verseny izgalmai után egy tál páratlanul finom szarvasborjú pörkölt mellett -melyet a Rovákja Völgye VT által felajánlott húsból Elsik Rudolf főzött a hölgyeknek - természetesen jutott idő a jókedvű baráti beszélgetésekre, viccelődésre is.

Bán Beatrix

A Diana Vadászhölgy Klub Borsod Abauj Zemplén megyei szervezete 2005. április 8-án rendezte meg második közös szalonkavadászatát. A FAGUSZ Vadásztársaság vendégeként, a Lillafüred felett található Fehérkő Fogadóban a debreceni Diannákkal kibővülve 13 hölgy részvételével kezdődhetett a vadászat.
Az esti húzás során egyetlen szalonka került terítékre, melyet Patakyné Szabó Éva ejtett el. A közös vacsora hangulatát Juhászné Évi születésnapi köszöntése fokozta olyannyira, hogy a reggeli vadászatot szinte mindenki alvás nélkül kezdte meg. Ez azonban rányomta bélyegét az eredményességre is, hiszen mindenki látott és lőtt szalonkára, de terítékre egy sem került…

Bótáné Batta Olga

Hatalmas BULI volt!

2005. március 19-én a debreceni Semann étteremben rendeztük meg a Hajdú-Bihar megyei Dianák Második Bálját. Összeszokott kis csapatunk páratlan odaadással és lelkesedéssel szervezte rendezvényünket. Már a meghívók szétküldését követő néhány napban az összes jegyet eladtuk, így összegyűlt a közel 140 fős vendégsereg.
A gyönyörű vadászteremben ízlésesen megterített asztalokkal, nagy-nagy szeretettel, de kicsit izgatottan vártuk az est kezdetét, hiszen aki szervezett már ilyen rendezvényt, az tudja, mennyi elvárásnak kell ilyenkor megfelelni.
A Vadászhimnusz meghallgatása után az Országos Diana Klub elnöke, Bán Beatrix nyitotta meg bálunkat.
Az esti menü vadászbálhoz illően vadételekből tevődött össze. A bőséges vacsora után a műsort Hevele Éva cigánydalok éneklésével kezdte, amivel megalapozta a jó hangulatot. A vidámságot és a jókedvet fokozta, hogy mi Dianák adtuk elő a következő műsorszámot, mely meglepetés volt mind a családtagoknak, mind pedig a vendégek számára, hiszen teljesen titokban készültünk rá. A ZIZI LABOR egyik műsorszámának előadásával fergeteges sikert arattunk. Népi viseletbe öltözve a jó zenére a Dianák indították a HATALMAS BULIT, melyre a visszhangokból ítélve úgy gondolom sokáig emlékezni fog minden résztvevő. Az éjjeli tombolahúzás után tovább folytatódott a mulatság. Volt aki a cipőjétől megszabadulva ropta, de a jó zene és a remek hangulat táncra ösztönözte.
Köszönjük Bán Beatrixnak, a Fejér, a Csongrád és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnököknek, hogy bálunkat megtisztelték jelenlétükkel.

A Vadászati Kulturális Egyesület Diana Vadászhölgy Klubja 2005. február 5- én Budapesten, a Bourbon Rendezvényházban immáron második alkalommal rendezte meg az Országos Diana Vadászbált.
Hamisítatlanul vadászias hangulatot teremtve kürtszó fogadta az Országos Diana Vadászbál vendégeit. A Vadászhimnusz elhangzása után a bált Pintér István, az FVM Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője nyitotta meg, aki beszédében üdvözölte a kezdeményezést, hiszen — mint hangsúlyozta — ez is kiváló alkalom a találkozásra, a kötetlen beszélgetésekre, a barátság és az összetartozás erősítésére.
A kiváló vadvacsora alatt a Szerenád együttes népzenei összeállítása- és nem utolsó sorban Laisz András mixer világbajnok csapatának koktélkölteményei biztosították a vendégek jókedvét, melyet a Defekt Duó műsora csak tovább fokozott. Meglepő tetszéssel fogadta a közönség a Diana Vadászhölgy Klub tagjainak rendhagyó nyitótáncát, a legnagyobb sikere azonban mégis a páratlanul értékes nyereményeket felsorakoztató tombolának volt. Egy páncélszekrény, öt vadászat (a SEFAG RT, a Mecseki Erdészeti RT, a Tradíció KFT felajánlásából a KEFAG RT, a Medina- Dalmand Vadásztársaság és a Sióagárdi Vadásztársaság területein), valamint különdíjként a Szent Hubertus Olasz- Magyar KFT felajánlásában egy 28- as kaliberű FAUSTI sörétes puska talált minden bizonnyal rendkívül boldog gazdájára.
És bár a szervezés során számtalan nehézséggel kellett szembenéznünk (legfőképpen azzal, hogy több bált, köztük vadászbált is rendeztek ugyanezen a napon), a vendégek jókedve láttán és elismerő szavaik hallatán már csak arra tudtunk gondolni, hogy ezért érdemes volt.

Bán Beatrix

Elmúlt egy éve már, hogy december első napjaiban először találkoztunk. Már akkor érezhető volt annak a néhány hölgynek a lelkesedésén, hogy ez a találkozás nem lesz tiszavirág életű. Az akkori kis csapat szépen bővült és bízom benne, hogy megmozdulásaink egyre több Hajdú- Bihar megyei Dianának adnak ahhoz kedvet, hogy csatlakozzanak kis csapatunkhoz. Hiszen az elmúlt évben mind országos, mind megyei szinten mindenféle megmozdulásban aktívan részt vettünk.
Örömmel és kicsit büszkeséggel is tölt el bennünket, hogy több vadásztársaságtól kaptunk vadászati meghívásokat, amelyeket nem csak ismeretségeinknek, hanem az irántunk érzett szimpátiának és odafigyelésnek is köszönhettünk. Ebben a vadászszezonban három ilyen meghívásban is volt részünk.
A vadászatok sorát a derecskei vadkacsa vadászat nyitotta, ahol összesen 80 db vadkacsát sikerült terítékre hoznunk. A vadászaton két ifjú Dianát is kacsavadásszá avathattunk. Ezt követően december első napjaiban Téglásra voltunk hivatalosak, fácán és nyúlvadászatra, ahol a házigazdák meleg szeretettel fogadtak bennünket. A napot szép eredménnyel zártuk, 66 fácánkakas 37 nyúl és egy róka feküdt a terítéken - vendéglátóink és természetesen a saját megelégedésünkre és örömünkre. Az avatás itt sem maradt el, egy Dianát nyúlvadásszá avattunk. Végezetül december 19-én a Pannon Vad vendégei voltunk fácán vadászatra. Igazi meglepetés volt számunkra, amikor a vadászat megkezdése előtt közölték velünk, hogy számunkra helyeztek ki foglyot és ezzel indítjuk a vadászatot. Ragyogó napsütésben kezdtük és fejeztük be ezt a szép vadásznapot, ahol a terítékre 9 db fogoly, 14 db fácánkakas és 2 db nyúl került. Itt sem távoztunk a teríték mellől avatás nélkül, hiszen közülünk még senkinek sem volt lehetősége fogolyra vadászni.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik a Diana Vadászhölgy Klub Hajdú- Bihar megyei szervezetét az elmúlt több mint egy évben bármilyen módon is segítették, támogatták.

Juhászné Éva

Borúra derű

Számtalan szebbnél szebb, izgalmasabbnál izgalmasabb vadászélménnyel lettem gazdagabb azóta, hogy immáron nyolc éve először érintett meg a vadászat szépsége. Persze maga a szenvedély — véleményem szerint — hosszú idő alatt kristályosodik ki teljesen a vadászemberben, nem tanulható és nem tanítható. Az én esetemben sincsen ez másképpen, mára azonban olyan szintre csiszolódott bennem, hogy mindennél többre értékelem azokat a vadászatokat, melyek valamilyen úton- módon próbára teszik a vadászt. Ezek azok a vadászatok, melyekre sokáig emlékezem, melyeket mélyen a szívembe zárok és melyeket éppen a hozzájuk fűződő hangulatok és élmények miatt szívem szerint újra meg újra átélnék.
Bizonyára sokáig kedves emlékeket ébreszt majd bennem az a nyúlvadászat is, melyet Bótáné Batta Olga, a Diana Vadászhölgy Klub Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke szervezett 2004. november 13-ára Mezőcsátra a megyei tagok és néhány “vendég- Diana” részére. Nem pusztán azért, mert számomra mindig különleges élményt jelent az, ha egy vadászaton kettőnél több puskás hölgy vesz részt, hanem azért is, mert ez is egy ilyen vadászt próbáló vadászat volt. Csak itt kivételesen nem a vad páratlan és rendkívül kifinomult érzékszerveivel és ösztöneivel küzdöttünk, hanem a természet elemi erőivel. Hogy egészen konkrétan fejezzem ki magamat, egész álló nap úgy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Mi azonban csak mentünk, mentünk a szántáson, mit sem törődve a nyakunkba folyó vízzel. Bár tapasztalatból állíthatom, hogy ha a vadász kezében a puska, orra előtt a nyúl, nemigen törődik már mással, csak azzal, hogy az a nyuszi lehetőség szerint ne fusson túl messzire. A terítéken végül 7 nyúl feküdt, amivel azonban a vadászatot felajánló Mezőcsáti Hubertus Vadásztársaság tagjai és Balajti Lászlóné, akinek a lehetőséget köszönhettük, nem voltak túlzottan elégedettek. Pedig elégedetlenségre semmi okuk nem volt, hiszen ők tényleg mindent megtettek annak érdekében, hogy a vadászat eredményes legyen. Nekik köszönhetően a hölgyek egy igazán kellemes napot tölthettek együtt.
Délután egy tál gőzölgő babgulyás és egy mennyeien meleg kályha mellett már vidáman idéztük vissza az aznapi élményeinket, és jókat mulattunk azon, hogy kinek mi járt a fejében a vadászat közben. “Ilyen társasággal még szakadó esőben is szívesen megyek vadászni” — mondta az egyik “vendég- Diana”, Csekő Sándor, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, és valóban, ezek azok a hangulatok, amik teljessé tesznek egy vadászatot, és ezek azok a vadászatok, amiket kedves emlékként hosszú időre a szívünkbe zárunk.

Festői környezetben nagyszerű kezdeményezés — röviden így lehetne összefoglalni a 2004. július 3.- án az erdőbényei Zempléni Sólyom Vadásztársaság területén 12 hölgy részvételével megtartott vadkárelhárító vadászatot.
Bótáné Batta Olga, a Diana Vadászhölgy Klub Borsod- Abaúj- Zemplén megyei alelnöke nem először bizonyította rátermettségét és kiváló szervezőkészségét. Ötlete, miszerint a jellemzően nagyvadas területen vadászó borsodi hölgyeknek lehetőséget szerezzen arra, hogy apróvadas területen is hódolhassanak szenvedélyüknek, támogatásra talált a Hajdú- Bihar megyei vadászhölgyek körében is. A vadkárelhárító vadászaton így nemcsak a borsodi-, hanem a hajdú- bihari hölgyek is részt vettek, akik a meghívást egy őszi fácánvadászattal viszonozzák majd.
Valóban nagyszerű kezdeményezés, és nem csak a közös vadászatok élménye miatt. Az ötlet igazán jól tükrözi azt, amiért a Diana Klub megalakult: hogy megismerjük egymást, hogy barátságokat kössünk, és eltöltsünk együtt néhány kellemes órát vagy napot. Éljünk bárhol is az országban, mindig lesz egy közös pont, ami összeköt bennünket — a vadászat iránti szenvedély. És most is, ahogyan már annyiszor tapasztaltam, mióta a Klub megalakult, úgy beszélgettünk egymással, úgy értettük egymást félszavakból, mintha évek óta ismernénk már egymást.
Köszönjük Bótáné Batta Olgának az ötletet, Lavotháné Bíró Annamáriának és családjának a megvalósítását — a vadászati lehetőséget, a finom vacsorát és a szívélyes vendéglátást a Rókabérc Vadászházban, a Zempléni Sólyom Vadásztársaság tagjainak pedig a jól szervezett vadászatot.

A Bükk-fennsík eldugott zugában, a jávorkúti fogadóban találkoztak április 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadászhölgyek, hogy szalonkázással egybekötve megalakítsák megyei szervezetüket. A megyében regisztrált 63 vadászhölgyből eddig 19-én léptek be a klubba és 11-en vettek részt a hangulatos, jól szervezett alakuló ülésen. A vadászhimnusz meghallgatása után Bán Beatrix, a Diana Vadászhölgy Klub elnöke és Csekő Sándor, a VKE elnöke beszámoltak az eddig történtekről és a közelgő országos programokról, különös tekintettel a VKE május 16-ai majálisára, valamint az október 23-ra tervezett jászberényi női lövészetre.
Hogy mennyi humor és önirónia van a vadászhölgyekben és hogy többségük családi indíttatással kezdett el vadászni, az gyorsan kiderült a vadásztörténetekkel is tarkított bemutatkozásokból. Bótáné Batta Olga megyei alelnök a helyi elképzeléseket ismertette, ami közös vadászatokban, kirándulásokban, főzésekben, gombaszedésben, a helyi és országos vadászati rendezvényeken való részvételben fog testet ölteni, de a borsodi vadászhölgyek nem mondanak le a hagyományok felkutatásáról és ápolásáról sem. Rögtön döntés született arról is, hogy a gödi VKE- majálison több “családi” csapatot indítanak az ötkarikás versenyen és — ha minden összejön — az Országos Vaddisznópörkölt Főzőversenyre is beneveznek.
A jó hangulatú alakuló ülést — a Bükki Aranyszarvas VT jóvoltából — az esti szalonkázás zárta, s bár sokan láttak madarat, többen hibáztak is… igazán ünnepire sikeredett a teríték. A mezőcsáti Hubertusz VT gazdasági vezetője, aki 12 évig volt hajtó, negyedszázada vadászik — Balajti Lászlóné, Irénke — duplára meglőtte élete első szalonkahúzásán élete első szalonkáját. A férfi vadászokkal kibővült társaság vadásziasan avatta fel, fogadta őt az igaz szalonkavadászok táborába.

Bótáné Batta Olga

Diana Vadászhölgy Klub Komárom-Esztergom megyei alelnöke, Dr. Jakabházy Miklósné tatai házában rendezte meg 2004. március 25.- én a klub megyei szervezetének alakuló ülését.
Az ülésen 5 megyei hölgy vett részt, akik az elmúlt fél év eseményeinek és eredményeinek-, illetve a 2004. évi programtervek megvitatásán túl kötetlenül, oldott hangulatban tudtak beszélgetni nem csak vadászélményeikről és a vadászattal kapcsolatos gondolataikról és tapasztalataikról, de a mindennapi élet ügyes- bajos dolgait is megoszthatták egymással.
Az ülést ízletes vacsora zárta, melyet Dr. Jakabházy Miklós készített a hölgyeknek. A finom étel és egy pohár pezsgő mellett pedig az alakuló ülésből végül baráti ismerkedés kerekedett.

2004. március 19.

A somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola jóvoltából 2004. március 19. és 21. között egy szalonkavadászat keretében köszönte meg a Diana Vadászhölgy Klub tisztségviselőinek kitartóan lelkes, fáradhatatlan munkájukat.
A meghívott 24 megyei- és országos tisztségviselőből mindössze heten vettünk részt a szőcsénypusztai hétvégén, nekünk azonban példátlan vendégszeretetben és kényeztetésben volt részünk a három nap alatt. A vadászatok szervezettsége, kísérőink figyelmessége és udvariassága, a Kis- Balatonnál tett csodálatos kirándulás, a férfi vadásztársaink által készített kiváló halászlé és az ízletes sültek mind- mind hozzájárultak ahhoz, hogy felejthetetlen maradjon számunkra az együtt töltött hétvége.
Bár lehetősége mindenkinek lett volna rá, a hölgyek puskájától mégsem esett szalonka. Pedig a lőkészséggel semmi probléma nem volt. A rögtönzött koronglövő háziversenyen ugyanis minden hölgy kiválóan szerepelt, a győztes, Patakyné Szabó Éva 5 lövésből 5 találatot ért el. Persze gyakorlott szalonkavadászok tudják, hogy a szalonka mégsem korong, és kint a standon a vadász is másképp "működik".
Köszönjük Kiss Vince igazgató úrnak a lehetőséget, Soós Andrásnak, az iskola vadászati gyakorlati oktatásvezetőjének és kísérőinknek a jól szervezett vadászatokat, és végül, de nem utolsó sorban Horváth Zoltánnak a búcsúajándékként kapott szerencsepatkókat, melyet azóta is mindenki féltve őriz vadászfelszerelése között.